A pénzhatalom kisajátította az emberiség felhalmozott tudásanyagát…(?)…

Hogyan válhat a tudás, a technika és a természet bősége az ember önállóságát szolgáló lehetőségből a kiszolgáltatottság eszközévé?

Az emberiség felhalmozott tudása nem egyetlen vállalat, pénzügyi intézmény vagy nemzedék alkotása. Felismerések, tapasztalatok, kutatások és értékteremtő munkák egymásra épülő öröksége.

A természet termőképessége is megelőzi a gazdasági rendszereinket. A talaj, a víz, a napfény és az élővilág nélkül sem termés, sem gazdaság, sem pénzben kifejezhető vagyon nem létezhetne.

Mégis fel kell tennünk a kérdést:

Mi történik, amikor az életünkhöz és munkánkhoz szükséges hozzáférések fölött egyre kevesebb szereplő rendelkezik, miközben egyre több embernek kell rendszeresen fizetnie azért, hogy dolgozhasson, termelhessen és megélhessen?

Ebben az írásban a „pénzhatalom” a tőke, a tulajdon és a piaci befolyás összpontosulását jelenti. Vállalatok, befektetők, hitelezők és más intézmények eltérő érdekeiről és konkrét döntéseiről beszélünk.

A cím kérdésére ezért árnyalt a válasz: az emberiség teljes tudásanyagát nem sajátították ki, de annak egyes felhasználási lehetőségei, valamint a megvalósításhoz szükséges eszközök és erőforrások hozzáférése korlátozható. Ez jelentős gazdasági hatalmat adhat azoknak, akik a hozzáférés feltételeit meghatározzák.

1. A kényelmi függőség – amikor lassan elveszítjük saját képességeinket

A legenyhébb függőség gyakran önkéntesen kezdődik.

Másra bízzuk a javítást, az ügyintézést, az ételkészítést vagy az információk értékelését. A szolgáltatás időt szabadíthat fel, és hasznos lehet. A függőség akkor mélyül el, amikor már sem tudásunk, sem gyakorlatunk, sem elérhető alternatívánk nincs a feladat önálló elvégzésére.

Ekkor az áremelés, a szolgáltatás megszűnése vagy a feltételek változása már a mindennapi működésünket veszélyeztetheti.

Kardinális pont: őrizzük meg azokat az alapvető képességeinket, amelyekkel szükség esetén önállóan is boldogulunk.

2. A hozzáférési függőség – amikor tartós használat helyett folyamatos engedélyt vásárolunk

Egy előfizetés lehet méltányos: a szolgáltatónak is vannak folyamatos költségei.

A kiszolgáltatottság akkor növekszik, ha az ember munkája, adatai vagy korábban létrehozott eredményei csak egyetlen szolgáltató rendszerében használhatók. A kilépés ilyenkor adatvesztéssel, jelentős kiadással vagy a munka megszakadásával járhat.

Képzeljünk el egy vállalkozót, aki évek alatt felépíti ügyfélkörét és munkafolyamatait egy rendszerben. Ha az ár megduplázódik, de az adatait nem tudja megfelelően átvinni máshová, a választási szabadsága beszűkül.

Kardinális pont: a hozzáférés értékét az is meghatározza, hogy mennyire szabadon lehet kilépni belőle.

3. A tudáshoz való hozzáférés korlátozása – amikor a megismerés és a felhasználás elválik

Könyvek, kutatási eredmények, oktatási anyagok és technikai megoldások hozzáférése lehet fizetős vagy engedélyhez kötött. A szerzők és feltalálók munkájának díjazása indokolt lehet, de felmerül a kérdés: milyen feltételek mellett szolgálja ez a közösség fejlődését?

Fontos különbség, hogy egy találmány leírásának megismerése és annak üzleti felhasználása nem ugyanaz. A WIPO szerint a szabadalom meghatározott találmányra biztosít kizárólagos jogot, területileg korlátozottan, általában a bejelentéstől számított húsz évig. Cserébe a találmány műszaki leírását nyilvánosságra kell hozni. Ez nem az emberiség teljes tudásának tulajdonba vétele.

Az önállóság szempontjából azonban döntő lehet, hogy a hozzáférhető tudást ki képes ténylegesen alkalmazni: kinek van hozzá engedélye, pénze, eszköze és infrastruktúrája?

Kardinális pont: a tudás társadalmi értéke a megismerhetőség mellett a megvalósíthatóságától is függ.

4. Az eszközfüggőség – amikor megvesszük a gépet, de a működtetés feltételeit más szabja meg

Gépek és berendezések esetében a tulajdon önmagában nem mindig jelent teljes rendelkezési szabadságot.

Ha a javításhoz szükséges alkatrész, dokumentáció vagy diagnosztikai szoftver nehezen hozzáférhető, a tulajdonos a gyártó vagy egy szűk szolgáltatói kör feltételeire szorulhat. Az amerikai FTC jelentése ilyen javítási korlátozásokat dokumentált.

Egy meghibásodott munkaeszköz esetében ez nem csupán javítási költség: kieső termelést és elmaradó jövedelmet is jelenthet.

Kardinális pont: a javíthatóság és a karbantarthatóság az értékteremtő ember önállóságának része.

5. A piacra jutás függősége – amikor más dönti el, elérhetjük-e a vásárlóinkat

Az érték létrehozása és annak értékesítése két külön feladat.

Ha egy termelő vagy szolgáltató szinte minden bevétele egyetlen piactértől, közvetítőtől vagy nagy megrendelőtől függ, akkor annak döntései közvetlenül befolyásolják a megélhetését.

A jutalék növelése, a szerződés megváltoztatása vagy a hozzáférés megszüntetése ilyen helyzetben súlyos következményekkel járhat. A közvetítő hasznos munkát is végezhet; az aránytalanság ott kezdődik, ahol az értékteremtőnek nincs érdemi alkupozíciója vagy másik útja a vevőkhöz.

Kardinális pont: az önálló megélhetéshez több értékesítési lehetőség és közvetlen kapcsolat is szükséges.

6. Az adósságfüggőség – amikor a jövő munkája előre lekötötté válik

A hitel segíthet otthont teremteni, gépet vásárolni vagy vállalkozást indítani.

A kiszolgáltatottság akkor mélyül, amikor az adósság terhei tartósan meghaladják a fizetőképességet, vagy az ember újabb kölcsönből kénytelen rendezni korábbi tartozásait.

Ilyenkor a munkájából származó jövedelem egyre kisebb része szolgálja saját életének építését. Beszűkül a lehetősége munkahelyet váltani, tanulni, tartalékot képezni vagy nemet mondani kedvezőtlen feltételekre.

Kardinális pont: a finanszírozás akkor támogatja az embert, ha fenntarthatóan bővíti a lehetőségeit.

7. A termelési függőség – amikor a saját munka mellett minden feltételt kívülről kell biztosítani

A mezőgazdasági termelő önállósága nem csupán azon múlik, hogy van-e földje és hajlandó-e dolgozni.

Szüksége lehet vetőmagra, vízre, energiára, gépre, alkatrészre, tárolásra, szállításra és felvásárlóra. Ha ezek több ponton szűk szereplői körökhöz kötődnek, a függőségek összeadódhatnak.

Az OECD külön tanulmányban vizsgálta a vetőmagpiacok koncentrációját és annak lehetséges következményeit. A helyzet országonként és növényfajonként eltérő; ebből nem következik, hogy minden vetőmag vagy minden gazda ugyanazon ellenőrzés alatt áll.

A természet termőképességét szó szerint nem lehet pénzzel birtokolni. A termeléshez szükséges föld, vízhozzáférés, eszköz és értékesítési út fölött viszont lehet rendelkezni.

Ez az a különbség, amelynek megértése nélkül könnyen elvész a probléma lényege.

Kardinális pont: az élelmiszer-termelés önállóságát a teljes feltételrendszeren keresztül kell vizsgálni.

8. A létfeltételekhez kötött függőség – amikor már nehéz nemet mondani

A kiszolgáltatottság súlyosabbá válik, amikor az ember lakhatása, vízellátása, energiaellátása és jövedelme egyszerre sérülékeny.

Egyetlen függőség még kezelhető lehet. Több egymásra épülő függőség azonban olyan helyzetet teremthet, amelyből a kilépés a megélhetés elvesztésével fenyeget.

Ebben az írásban ezért a függőség súlyát négy kérdés alapján mérjük:

• Mennyire nélkülözhetetlen az adott hozzáférés?
• Van-e valóban elérhető alternatíva?
• Mekkora a kilépés költsége?
• Mi történik az emberrel, ha nemet mond?

Kardinális pont: az önállóság egyik mércéje, hogy az ember milyen következmények mellett utasíthat vissza egy ajánlatot.

9. Az egészséghez kötött függőség – amikor a hozzáférés az életminőségről vagy az életről dönt

A nélkülözhetetlen gyógyszerekhez és kezelésekhez való hozzáférés különösen érzékeny kérdés.

A WHO az ellátás akadályai között említi a növekvő gyógyszerárakat és a készlethiányokat. A szellemi tulajdon védelme szerepet játszhat az innováció ösztönzésében és a hozzáférés feltételeiben is, de az ellátási nehézségeknek több oka lehet.

Ha egy ember számára a szükséges kezelés megfizethetetlen vagy elérhetetlen, a választás szabadsága rendkívül szűk.

Kardinális pont: az életmentő tudás és technológia társadalmi hasznát a hozzáférésen is mérni kell.

10. A kényszer és az adósságszolgaság – amikor a függőségből már nincs szabad kilépés

A legsúlyosabb szint az, amikor az embert fenyegetéssel, erőszakkal vagy más kényszerrel tartják munkában.

Az ILO szerint az adósságkötöttség a kényszermunka egyik lehetséges mechanizmusa. Ez több egy kedvezőtlen hitelnél vagy rosszul fizetett munkánál: az érintett nem tud szabadon távozni, és a munkavégzés kikényszerítetté válik.

A fegyverek és az erőszak alkalmazása ezen a ponton válhat közvetlenül a kizsákmányolás eszközévé. Egy konkrét fegyveres konfliktus vagy gazdasági szereplő felelősségét ugyanakkor külön bizonyítékok alapján kell megállapítani.

Kardinális pont: ahol az ember szabad távozását kényszer akadályozza, ott már alapvető emberi jogok sérülnek.

Mitől válik egy gazdasági kapcsolat kizsákmányolóvá?

Önmagában a díj, a kamat, a nyereség vagy a tulajdon nem bizonyít kizsákmányolást. A kutatásnak, a gyártásnak, a szolgáltatásnak és a finanszírozásnak valós költsége és értéke lehet.

Az aránytalanság megítéléséhez azt kell vizsgálni:

• Átláthatók-e a feltételek?
• Arányban áll-e az ellenérték a nyújtott értékkel és a vállalt kockázattal?
• Létezik-e tényleges választási lehetőség?
• Lehet-e méltányos feltételekkel kilépni?
• Visszaél-e valaki a másik fél nélkülözésével vagy kiszolgáltatottságával?

A gazdasági hatalom akkor válik különösen veszélyessé, amikor valaki nélkülözhetetlen hozzáférést ellenőriz, és a másik ember választási lehetőségének hiányát használja fel előnyszerzésre.

Az önállóság visszaépítésének kardinális pontjai

Az ember önállósága tudással, gyakorlattal, megfelelő intézményi védelemmel és együttműködéssel erősíthető.

Ennek fontos irányai:

1. Használható tudás megszerzése: értsük a munkánkhoz és megélhetésünkhöz szükséges alapfolyamatokat.
2. Saját képességeink gyakorlása: őrizzük meg a javítás, gondoskodás, ügyintézés és értékteremtés készségeit.
3. A függőségek feltérképezése: lássuk, mely szolgáltató, hitelező vagy megrendelő kiesése veszélyeztetné leginkább az életünket.
4. Alternatívák kialakítása: törekedjünk több beszerzési és értékesítési lehetőségre.
5. Tartalékok és közösségi kapcsolatok építése: a segítség, a közös eszközhasználat és a tudásmegosztás növelheti a mozgásteret.
6. A hozzáférés és a verseny védelme: az egyéni erőfeszítések mellett fogyasztóvédelemre, munkajogi védelemre és működő közszolgáltatásokra is szükség van.

Nem mindenki tud egyedül kilépni egy kiszolgáltatott helyzetből. Az önállóság építésének felelőssége ezért egyéni, közösségi és intézményi is.

MD alapgondolat

A tudásból együtt teremtünk értéket. Az együttműködésünk akkor szolgálja az ember méltóságát, ha növeli a résztvevők tudását, cselekvőképességét és választási szabadságát.

Az MD Megvalósító Rendszer szemléletében a helyes tudás megszerzése, annak megfelelő alkalmazása és a megkezdett helyes munka végigvitele az önállóság építésének alapja.

A pénz, a technika és a szervezet működését ezért ezen a kérdésen keresztül is érdemes megvizsgálni:

Képesebbé teszi-e az embert arra, hogy saját tudásával és munkájával méltóságban éljen, és másokkal kölcsönösen értékteremtő kapcsolatot alakítson ki?

Máté Domokos
MD Megvalósító Rendszer – Újjászületési és Helyreállítási Program