Megszülettem, szégyelltem magamat, bűntudatom volt,

voltam apátiában, féltem, haragudtam, dühösködtem, voltam nagyon büszke is, de mára már egyre inkább az alázatos viselkedés a sajátom,

mert,

lassan, de biztosan felismerem, hogy hol a helyem a TEREMTETT VILÁGBAN!

MA Már van “BÁTORSÁGOM és KÉPESSÉGEM” ahhoz, hogy:

– kulturáltan képviseljem az érdekeimet, az igazamat, anélkül, hogy másokon átgázolnék, vagy hagynám magamat elnyomni,

– tisztán látom az erősségeimet és a gyengeségeimet is. Nem becsülöm túl magam (gőg), de nem is tagadjam le a tehetségemet (kishitűség),

– emberként, egyenrangúan tekintek magamra és másokra, mint akik emberként és emberi méltóságukban teljesen egyenlőek vagyunk. Közös megegyezés alapján, a szociális berendezkedésünkből fakadóan, vannak vezetők és beosztottak, amit tiszteletben tartok, de emberként senki sem áll felettem, és én sem állok senki felett.

– Felismertem, megértettem, és naponta IGAZODOM a bárhogyan (Isten, Univerzum, Ősforrás) nevezzük is, hívjuk is a TEREMTŐHÖZ, mert emberként RENDELTETETT MÉLTÓSÁGHORDOZÓ LÉNY VAGYOK – annak lettem TEREMTVE, a LÉTEM FORRÁSA a TEREMTŐBEN VAN, a MINDENEK FELETTI ELSŐBBSÉG, az URALKODÁS mint GAZDÁT, EGYEDÜL ŐT MAGÁT ILLETI MEG!

2026.10.18. Kárpát-medence. Pest Vármegye. Kerepes (Lövéte). Máté Domokos